Vannak párkapcsolatok amik nem működnek, vagy esetleg csak viharosak. S ha egy bipoláris zavarral és egy borderline személyiségzavarral élő szerelmi kapcsolatra lép egymással, akkor mindkét állításom helyt állhat. Persze az elején működhet a viszony. Nem rózsaszín ködfelhőben élhetnek, hanem egyenesen rózsaszín világban. Ugyanis a bipoláris személy, depressziós fázisában jól fogadhatja hogy valaki úgy szereti és vigyáz rá, mint egy borderline. A bordis meg örülhet, hogy valaki végre az övé és szeretet veheti körül. Na, akkor mi a gond? Hát elmondom.
A borderline személyiségzavarosoknak, láthatatlan érzelmi tapadókorongjuk van. Végtelenül és szinte már betegesen képesek kötődni ahhoz, akit megszerettek. Ha pedig úgy érzik elhagyják őket, képesek a végsőkig elmenni azért, hogy velük maradjon a szeretett személy. Néha rájuk jöhet az időnkénti öt perc, hogy szakítani akarnak a kedvesükkel, mert az jobbat érdemel náluk. De valójában azt se gondolják, legtöbbször komolyan.
A bipoláris kedve meg hullámzó, ami rányomja a bélyeget a kapcsolatára. Sőt! Mániás szakaszában elhagyhatja párját drámai jelenetekkel. Depressziósban meg sóvároghat vissza az exhez. A bipoláris olyan hirtelen képes szakítani mint egy borderline, csak ő tovább képes tartani a szünetet és hamarabb képes új társat találni, de legtöbbször az a kapcsolata sem végződik sikerrel.
A borderline személyiségzavar és a bipoláris zavar nagyon hasonló kórkép. Bár előbbit nem tartják kifejezetten betegségnek csak egy állapotnak, még a bipoláris igen komoly mentális probléma, amit csak gyógyszeresen lehet kezelni.
A két fél kapcsolata egy hónapban a következőképp alakulhat:. Az első héten a borderline úgy érzi a bipoláris párja jobbat érdemel nála. Szakít. A bipolárissal élőt depressziós szakaszában éri a szakítás, és ez még ronthat az állapotán. Megpróbál öngyilkos lenni. A borderline amikor ezt megtudja, rohan vissza a párjához, hogy ő mennyire szereti őt és kezdjék újra. Természetesen a másik fél azonnal bele is megy. Kész idillikus kapcsolat lesz. Aztán a másik héten negatív hatások érik a bordist és elkezd falcolni. A bipoláris ekkor már mániás szakaszába ér. Úgy érzi , hogy ezzel zsarolni akarja a kedvese. Elhagyja . Ekkor a borderline igazán kifordul önmagából, és a volt párját elkezdi ténylegesen zsarolni az öngyilkossággal. Ilyenkor a zaklatástól, a másik lejáratásától sem riad vissza. Éreztetni akarja párjával, hogy neki nagyon fáj. Az exe meg már mással van, látszólag boldogan… A történetnek három fajta szörnyű végződése lehet.
A borderline megöli magát, (Ellenkező esetben a bipoláris is képes megtenni) mert nem tudja elképzelni a volt párját, mással. Később kiderülhet, hogy a bipolárissal élő kedves is nagyon szerette őt. Ekkor az vagy öngyilkos lesz a régi szerelme után, vagy örök lelki teherként cipeli magával a fájó emlékeket.
A borderline és a bipoláris a rendőrségen köthet ki. Egymás zaklatása, zsarolása, bántalmazása miatt.
A jobbik eset az, hogy segítséggel mindkét fél túllép a másikon, de örök lelki sebet ejtenek a másiknak és önmaguknak is, az egykori közös életük miatt.
Legfőbb tanulsága az, hogy egy bipoláris zavarban és egy borderline személyiségzavarban szenvedő fél, sosem élhet teljesen harmonikus párkapcsolatot. Viszont, mindketten képesek lehetnek egy egészséges és megértő társ oldalán boldogságra találni, ahol legalább az egyik fél, nem hullámzik mint a tenger.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: