Sokan elképzelni sem tudják, hogy milyen lehet egy szorongó ember élete. Azt gondolják, hogy csupán olyasmiről van szó, mint amikor egy gyermek még fél az új dolgoktól. Oda is szokták vágni a szorongással teli ismerősüknek:. “Ne félj már ! “, “Mitől félsz” ? “Szedd már össze magad ! ” Igyál egy kicsit, és bátrabb leszel! ” Mennyi ehhez hasonló sületlenséget mondanak még annak, aki szorong.
Pedig ha tudnák, hogy ez az ember éppen olyan érzéssel küzd, mint aki haláltusáját vívja, mintha üldöznék, zsarolnák, vagy éppen vernék. Aztán ez a személy nem csak fejben szenvedhet, de testi tünetei is lehetnek a szorongása miatt. Nem ritkák a testi fájdalmak, szédülések, gyengeségérzések sem.
A rettegés átszövi a beteg egész napját. Ott lapul mindenhol, és mindenben. Sosem hagyja magára. Alváskor sem. Akkor jönnek a rémálmok, legsúlyosabb esetben, akár alvási paralízis is kialakulhat. Tévedés az , hogy ha ismerős környezetben van, és ha hozzá közelálló személyek veszik körül, és nincs semmi negatív az illető életében, akkor minden okés. A félelem a legpozitívabb napon, a legrózsaszínűbb ködben is, gátakat tud képezni.
A pánik főként a kommunikációt, a lakás elhagyását, a munkát akadályozza. Mindazt, amit egy egészséges ember egészen könnyedén eltud végezni. A szorongás, megszorongatja az ember életét.
Gondolj csak bele, hogy milyen szörnyű ez az egész. Szeretnél a boltba elmenni. Már a lakásból kilépve izzadhat a tenyered, fájhat a hasad. Úgy vagy vele, lehet hasmenésed lesz. Összeszorított foggal, de mégis elindulsz. Aztán a hányinger következik. Tudod, hogy el kell érned az ABC-ig. Majd úgy érzed félúton, hogy követnek. Elkezdesz gyorsabban lépkedni, a szíved majd kiugrik a helyéről. Belegondolsz abba, hogy mi van ha leütnek, kirabolnak, megerőszakolnak? Egyre bizonytalanabbul érzed magad. Egészen úgy érzed, mintha egy harctéren kellene végig slattyognod, mindenféle védelem nélkül. Döntened kell. Vagy felhívsz valakit, hogy jöjjön érted és menjetek együtt a boltba, vagy pedig csak rátelefonálsz valakire azzal az indokkal, hogy eszedbe jutott valami, és most szeretnéd megbeszélni vele. Csak azért, hogy ne kelljen kettesbe lenned a legnagyobb ellenségeddel, a szorongással.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: